Alkalmazásszolgáltatók Magyarországon

HVG cikk

Másra hagyják
Az a cég, amely nem akar a munkájához szükséges szoftverek futtatásával, karbantartásával, frissítésével bajlódni, ezt más vállalkozásra is bízhatja. Egyelõre - a világ fejlettebb fertályaihoz hasonlóan - kevés cég teszi ezt Magyarországon, ahol külön akadályt jelent a kapcsolattartáshoz használt telefonvonal drágasága.
     Alig lehet eligazodni az informatikai világban használatos fogalmak, rövidítések között, gyakran még maguk a szereplõk is mást értenek egyes megnevezéseken - legalábbis ez derült ki, amikor a HVG megpróbált a hazai ASP (Application Service Providing vagy Provider), azaz alkalmazásszolgáltatási piacon körülnézni. Egyesek egy cég informatikai rendszerének teljes vagy csak részleges kihelyezését, az alkalmazásszolgáltatók általi mûködtetését tartják ASP-nek. Mások szerint ez egyszerû outsourcing (belsõ feladatok külsõ cégekkel való elvégeztetése). Ismét mások abban látják a perdöntõ különbséget, hogy az outsourcing az adott cég tulajdonában álló hardverek és szoftverek kívülrõl történõ karbantartását-fejlesztését jelenti, míg az alkalmazásszolgáltatók saját szervereiken futó szoftvereiket és alkalmazásaikat adják bérbe vállalatoknak.
     "Amikor mi elkezdtük termékszolgáltatásainkat, nem tudtuk, hogy ezt ASP-nek hívják, igaz, errõl ma sem vagyok teljesen meggyõzõdve" - jelentette ki a HVG-nek Szenes Gábor, az Econet.hu Rt. stratégiai döntésekért felelõs vezetõje. A cég mindenesetre ASP-szolgáltatásként épít adatbázisokat, s teszi elérhetõvé azokat a felhasználók számára: "több mint negyven, tartalmat szolgáltató beszállítónk van, s az általunk így létrehozott adatbázist használják megrendelõink" - mondta Szenes. Ügyfeleik között különbözõ webportálok mûködtetõi is megtalálhatók, például mintegy 150, honlapot fenntartó önkormányzat.
Az ASP-t eredetileg arra találták ki, hogy olyan vállalatoknak nyújtson informatikai segítséget, amelyeknek nem gazdaságos külön számítástechnikusi csapatot mûködtetni, évrõl évre a szoftverek és hardverek frissítésével bajlódni. Ezeket - állítják az ASP hívei - sokkal egyszerûbb bérelni, mint megvenni, aztán önállóan karbantartani, fejlesztgetni.
     Egyelõre mégis bizalmatlanok a potenciális megrendelõk. Inkább maguk fejlesztenek, saját informatikai munkatársakat tartanak. "Tapasztalataink szerint a cégek maguknál szeretik tartani adataikat, akkor tudják biztonságban õket, ha a szekrényben vannak" - mondta a HVG kérdésére Drágossy Richárd, a debreceni ASP Hungary Kft. ügyvezetõ igazgatója. E cég egyébként olyan saját szoftvert kínál a hozzá tartozó informatikai környezettel együtt, amely közmûvállalatok pénzforgalmi, számlázási, díjbehajtási munkáját segíti. Ezt el tudnák látni úgy is, hogy az adatokat egy náluk lévõ központi szerveren tárolnák, s az egyes cégek onnan hívhatnák le azokat bérleti díj fejében. "A cégek azonban inkább megveszik a szoftver használati jogát, így egyelõre ASP-ként nem is tudunk mûködni, pedig felkészültünk rá" - panaszolja Drágossy.
     Az ASP-vel foglalkozó cégek szerint az õ igazi terepük a kis- és középvállalkozások kiszolgálása, hiszen ezeknek az informatika beszerzése, mûködtetése viszonylag sokba kerülhet. A kis cégek bizalmatlanságát leszerelendõ az alkalmazásszolgáltatók különféle csomagokat állítottak össze, amelyekbe elsõ körben az olyan hagyományos szolgáltatások bérlése tartozik, mint például egy szövegszerkesztõ, táblázatkezelõ vagy levelezõprogram, tehát különféle irodai alkalmazások. E programok az ASP-nél lévõ szerveren futnak, onnan tudják azokat a megrendelõk lehívni saját gépükre. Ezeknek az alkalmazásoknak a menedzselése azonban nem hoz túl nagy bevételt az ASP-knek, mert aránylag egyszerû, olcsó szolgáltatásról van szó, ami csak akkor gazdaságos, ha sok megrendelõjük van.
     Ha viszont egy cég elégedett az irodai szoftverek bérletével, esetleg már a komolyabb üzleti, vállalatirányítási szoftverek kívülrõl való igénybevételére is rábeszélhetõ. Ha valakinek csak a könyvelése vagy csak a készletgazdálkodása fut valamely ASP-nél, már az is elég ahhoz, hogy a cég szinte összes bizalmas adata kikerüljön a szolgáltatóhoz. Ráadásul nehéz tisztázni, mi van akkor, ha az ASP például csõdbe megy: hova kerülnek az adatok, hogyan folyik tovább a cég egyes ügyeinek intézése. Ha pedig egy ASP lehúzza a rolót, akkor hogyan folytatja egykori ügyfele például a könyvelését? Az is meggondolandó, hogy ha egy vállalat egyszer egy ASP-re bízza magát, akkor leépíti saját informatikai kapacitását, s ha mégis úgy érzi a cég vezetése, hogy rosszul döntött, akkor az egyszer volt rendszert visszaépíteni már sokkal nehezebb lesz.
     Az ASP-k viszont szívesen hangoztatják, hogy náluk sokkal nagyobb biztonságban vannak az adatok egy esetleges vírus, külsõ támadás vagy áramkimaradás esetén, hiszen ok például folyamatosan frissítik vírusirtó szoftvereiket, míg egy kisvállalat nem biztos, hogy elég figyelmet vagy pénzt tud fordítani ugyanerre. A szerzõdésekben általában külön klauzulák szólnak az adatok titkos kezelésérõl s az adatbiztonságról is. Arról nem is beszélve, hogy az ASP-nél lévõ adatokról állandó mentés készül, sõt - mint azt Fárizs Péter, a Hostlogic Kft. ügyvezetõje és egyik tulajdonosa a HVG kérdésére elmondta - a mentéseket még fizikailag is elkülönítik, azaz másik helyszínen tárolják. "Az ASP-t szerintem az különbözteti meg az outsourcingtól, hogy üzleti megoldást, azaz alkalmazást közvetít, nem egyszerûen csak egy szoftvert tesz elérhetõvé" - mondta Fárizs. A cég tevékenysége dinamikusan futott fel az utóbbi idõben: míg 2001-ben 5 vevõje volt 53 felhasználóval, jelenleg 19 vevõje van több mint 300 felhasználóval. Havidíjas, bérleti formában árulják a konstrukciót, az elsõ szerzõdés 48 hónapról szól. Az ASP befogadásához - állítja Fárizs - komoly meggyõzõ munka kell, a kooperáció általában azokkal a partnerekkel sikeres, ahol már volt valamilyen szintû informatika, s tudják, mit nyernek egy jól konfigurált rendszerrel. Az ASP-k elterjedését viszont általános vélemény szerint a magyarországi telefondíjak mértéke, illetve a sávszélesség szûkössége akadályozza a leginkább.
     Mi is az ASP szolgáltatás, magyarul Application Service Providing? Az alkalmazás szolgáltatás során az ügyfél az általa használt alkalmazást szolgáltatásként veszi igénybe, amelyért egy bevezetési, implementálási díj után havi díjat fizet. Ez nem ismeretlen a szolgáltató cégek elõtt, hiszen õk is alapvetõ, kulcsfontosságú, az ügyfelek számára a létfenntartáshoz szükséges szolgáltatásokat nyújtanak, mint amilyen a víz, a meleg, az energia. Az ügyfelek nyugodtak, senkinek sem fordul meg a fejében saját kutat ásni, máglyát rakni a szoba közepén, mert hátha kiesik az igénybe vett szolgáltatás. Ugyanilyen megbízható módon ma már akár számlázási rendszert is lehet igénybe venni. Ezzel az üzemeltetés, jogszabálykövetés és egyéb nyûgös feladatoktól szabadul meg az igénybevevõ.

vissza