ATHOS ismertetése

2.1 Közszolgáltatói számlázási rendszerekrõl

A közüzemi szolgáltatók nagy részénél többnyire saját fejlesztésben, cég specifikusan alkották meg és fejlesztik számlázási rendszereiket, amelyek nagy energia befektetésével igazíthatók a környezeti változásokhoz. Más részüknél, fõleg multinacionális nagyvállalatoknál, pedig nagy, külföldi rendszerek alkalmazásánál döntöttek, melyek rugalmatlanok. A ár/szolgáltatás teljesítményük a legrosszabb a piacon. Bármilyen módosítási igény esetén meg kell várni, amíg Európában elég sokan igénylik és akkor lesz bevezetve, viszont cserébe igen magas áron. A létezõ rendszerek régóta üzemelnek, az alapoktól induló teljes újratervezésük, átdolgozásuk az üzemeltetési feladatokkal is terhelt szakszemélyzet részérõl nem várható el.

Bár a közüzemi szolgáltatások ágazat specifikus számlázást igényelnek, azonban ezeknek a rendszereknek vannak olyan közös alapjai, amelyek lehetõvé teszik egy komplex szolgáltatás-számlázási rendszer megalkotását.

Ezenkívül a hõszolgáltató cégek esetében nem elhanyagolható az a törvényi kényszer sem, amely 3 és ½ éven belül a mérés alapján történõ elszámolás teljeskörû megvalósítását írja elõ – természetesen annak korrekt számlázásával együtt.

2.1.1. Mûködési modell

A meglévõ rendszerek általában fájl szerveres felépítésûek, ami kényszerûen magával hordja, hogy;

-nagy hálózati forgalmat,

-kliens oldali logikát,

-naplózás hiányát vagy nehézkességét

-adatok hozzáférhetõségének korlátozása

2.1.2. Szolgáltatások

A lézezõ rendszerek többségében a szolgáltató cég által nyújtott szolgáltatások kiszámlázására egyedi, csak az adott célra felhasználható cél algoritmusok készültek.

2.1.3. Rugalmasság

Korábbi rendszerek mindig az aktuális feladatigény, jogszabályi környezet alapján lettek megtervezve és jól rosszul kielégítik ezeket az igényeket. Ennek a logikai modellnek az a legnagyobb hibája, hogy egy, mégoly kicsinek tûnõ változtatás miatt is elõfordulhat, hogy alapjaiban át kell alakítani a rendszert. Ilyen típusú rendszerek esetén csak a szerencsében bízhatunk.

2.2. ATHOS rendszer logikai felépítése

Tökéletes megoldást nem ígérhet senki, illetve ha ígér, akkor az némi óvatosságra ad okot. Azonban meggyõzõdésünk, hogy megfelelõ oldalról megközelítve a problémát a fenti hiányosságok nagy részét ki lehet küszöbölni megfelelõ logikai felépítés kiválasztásával.

2.2.1. Szolgáltatások

Az ATHOS rendszer logikai felépítése szerint egy szolgáltatásnak minõsül az, a tevékenység, amelynek kiszámlázása egy egyértelmû matematikai algoritmussal leírható. A rendszer jelenleg 17 különféle típusú szolgáltatást, azaz számlatételt tud elõállítani és semmilyen architekturális korlát nem akadályozza a tetszõleges szolgáltatástípus megvalósítását

2.2.2. Szolgáltatás hálók

A rendszer olyan általános „szolgáltatási háló” modellen alapul, amely lehetõvé teszi a szolgáltatási tevékenység mûszaki alapjainak, a szolgáltatásban résztvevõ partnereknek objektumszerû, de relációsan megvalósított adatbázissal való ábrázolását. A szolgáltatás fizikai pontjait az elosztási rendszert leképezõ „fa” struktúrában felépíthetõ háló segítségével köti össze, amelynek „forrás” pontjai a vásárlási / elõállítási, „nyelõ” pontjai az eladási / fogyasztási helyek. A háló „elosztó” pontok tükrözhetik akár a mûszaki valóságot, akár a szolgáltató mûszaki csoportosítási szempontjait. Amennyiben a szolgáltatások sokrétûsége igényli, a szolgáltatási pontok kapcsolat rendszere több egymás mellett élõ hálóval is leírható

2.2.3. Szolgáltatás és paraméter öröklés

Az elosztási rendszer fent említett módon történõ hálószerû leképezése lehetõvé teszi, hogy a fa struktúra bármelyik pontján képesek legyünk paraméter- és szolgáltatás beállítására, amely azután a fa struktúrán általunk meghatározott szabályok szerint öröklõdik. Ez egyszerûbb, kisebb hibalehetõséget hordozó megoldás, amely a fizikailag létezõ elosztási rendszer mûszaki felépítéséhez igazodik. Minden cég esetében testreszabható. Programozást nem igénylõ. A megadható paraméterek és szolgáltatások úgyszintén.

2.2.4. Kódfüggetlenség

A megvalósított rendszer gyakorlatilag független a felhasználók által látott és ismert kódoktól, a felhasználói kódrendszer átalakítása, esetleges menet közbeni módosítása a rendszerben tárolt belsõ összefüggéseket nem érinti.

2.2.5. Mérési adatok kezelése

2.3. Számlázás

A számlakibocsátás történhet rögzített (havi) gyakorisággal, folyamatosan, földrajzi területenként, illetve mérés-vezérelten egyaránt. Ezek bármelyikét választhatják az alkalmazók és bármikor át lehet térni egyikrõl a másikra, illetve párhuzamosan is használhatóak.

2.3.1 Számlázás elõkészítése

Magába foglalja a mérési adatok felvitelét, költözések lebonyolítását, elõzetes ellenõrzéseket, amelyek a rögzített adatok megfelelõségére vonatkoznak.

2.3.2. Számlázás

Számlázás során a rendelkezésre álló szolgáltatások és a kiszámításukhoz szükséges paraméterek öröklõdnek és elõállításra kerülnek a számlatételek. A hiányzó paraméterekrõl egy hibalista készül, mely segítségével korrigálhatóak a hibásan bevitt paraméterek.

2.3.3. Utólagos ellenõrzés

A számlázás nem lenne teljes utólagos ellenõrzések nélkül. Minden bevezetés elõtt álló rendszer esetén a szolgáltató rémálma egy többmilliós, hibásan kibocsátott számláról szóló újságcikk. Ezért minden valamire való rendszernek tartalmaznia kell utólagos, úgynevezett hihetõség vizsgálatot, amely a legmagasabb, legalacsonyabb számlákat kiemeli és a felhasználónak megmutatva lehetõséget ad arra, hogy elkerülje a hibás számlakibocsátást. Ezzel még nincs befejezve, hiszen a rendszernek fel kell sorolni azokat a számlákat is amelyek az elõzõ év hasonló idõszakában az adott fogyasztó esetében egy adott százalékkal és összeggel eltér. Ezzel bizonyos szolgáltatások esetében a hibás paraméterezésen, mérõ állás bevitelen kívül az esetleges gáz, áram és víz lopás gyanúját lehet kimutatni.

2.4. Pénzügyi mûveletek,könyvelés

2.4.1. Pénzforgalom kezelése

Az ATHOS-ban a pénzügyi mûveleteket két jól elkülöníthetõ csoportra bontottuk: a rendszer határain „keresztül” történõ pénzmozgások, illetve belsõ, ún. rendezõ tételek, tartozás elengedések. A pénzmozgásokról naponta pénzforgalmi naplók készülnek, melyek könyvelése 99 %-ban automatikusan, a pénzforgalom rögzítésétõl elkülönítetten történik.

2.4.2. Könyvelés

A könyvelési algoritmusok megkeresik a befizetés eredeti céljához tartozó objektumot (számla, hátralékos számla, bírósági ügy, kamat, költség, stb.) és a megfelelõ helyre könyvelik az összeget.

A rendszer terhelésének egyenletesebbé tétele érdekében ezeket a feladatokat be lehet ütemezni éjszakai végrehajtásra. Azokat a tételeket, amelyeket az automatizmus nem tud elkönyvelni (pl. hibásan beolvasott csekkazonosító miatt), a felhasználók kézi könyvelés segítségével tudják rendezni.

Ügyfél folyószámla

Ebbõl következik, hogy az ATHOS minden ügyfélre naprakész, teljes körû és tételes folyószámlát vezet.

2.4.3. Fõkönyvi feladások

Az ATHOS-ban tételes és összesített fõkönyvi feladást lehet megvalósítani, melynek bontását a rendszer módosítása nélkül, paraméterek segítségével lehet az adott cég igényeihez igazítani. Mivel az ATHOS fejlesztésénél folyamatosan szem elõtt tartottuk, azt, hogy csak szabványos és nyílt eszközöket alkalmazzunk, ezért gyakorlatilag bármilyen pénzügyi alkalmazás felé képes az adott alkalmazáshoz illesztett feladásra, amely rendelkezik valamilyen szabványos csatolási felülettel.

2.5. Hátralék kezelés

Minden szolgáltatónál nagyon fontos és problémás kérdés a kintlévõségek kezelése. Különösen igaz ez a hõszolgáltatókra, mert amíg a villamos energia szolgáltató egy vezeték elvágásával az oszlopon, kezelni tudja ezt a problémát, addig a hõszolgáltatásból nem lehet kizárni egy teljes háztömböt, lépcsõházat egy nem fizetõ fogyasztó miatt.

Emiatt az ATHOS-ban egy nagyon szoros, a teljes hátralékos folyamatot felölelõ hátralékkezelési modul található. Kezdve onnan, hogy a fogyasztó, a fizetési a határidõ+türelmi idõ lejárta után automatikusan, felhasználói beavatkozás nélkül hátralékos állapotba kerül. Ezután tetszõleges számú fizetési felszólítót generálhat neki a rendszer. Ezek eredménytelensége esetén „keményebb” eszközök következhetnek. A fizetési meghagyás készítésétõl a letiltási, végrehajtási javaslat készítéséig.

A hátralékkezelési modul fel van készítve az automatikus, költség és kamatszámításra is. Természetesen a hátralékos, bírósági szakaszban lévõ ügyekre beérkezett befizetések könyvelése is az elõzõ pontban elmondottak szerint történik, automatikus vagy kézi könyveléssel.

A hátralékkezeléshez szorosan hozzátartozik a részletfizetési megállapodások kezelése. A fogyasztónak az a számlája, hátralékos számlája, amelyre rendelkezik élõ részletfizetési megállapodással, nem vesz részt a hátralékos folyamatban addig, amíg a megállapodása le nem jár, illetve valamelyik fél részérõl (ami általában a szolgáltató) felbontásra nem kerül.

2.6. Lekérdezések

A tetszõlegesen paraméterezhetõ fõkönyvi feladásokon kívül, - amelyek használat közben egy szabályrendszer megadásával módosíthatóak -, különbözõ lekérdezésekre, a mûszaki felépítésbõl adódó mérlegek készítésére van lehetõség a szolgáltatási háló egy adott csomópontja alatt bármilyen feltételnek megfelelõen. Mivel nem egy zárt rendszerrõl van szó, amelybõl csak a fejlesztõk tudnak adatot kinyerni kellõ unszolás és egyes harmadik világbeli országok bruttó nemzeti össztermékét jelentõsen meghaladó áron, ezért a szabványos, dokumentált felület ismeretében tetszõleges lekérdezések elvégezhetõk.

2.7 Technikai információk.

Kliens-szerver mûködési modell, szerver oldalát a Microsoft MS-SQL szerver jelenti, amely jelenleg a világon a legjobb nyers teljesítménnyel és a legjobb ár/teljesítmény mutatóval rendelkezik. A kliens oldal Visual FoxPro-ban fejlesztett felület, amelyen kívül Web böngészõvel, http protokollon keresztül is elérhetõek az adatbázis adatai.